A laikusok általában a méhészkedés kifejezést hallva azonnal a mézre, mint méhészeti termékre gondolnak. Sokan nem tudják, hogy végül is mit takar a „méz” kifejezés. Talán egy enciklopédiaból vett idézettel lehetne a legjobban „elmagyarázni” ennek a nagyszerű terméknek a jelentését.”A mézelő méhek (Apis mellifera) a virágok nektárjából és mézharmatjából gyűjtik a méz alapanyagát az elő gyomrukba. Ott gyomornedveikkel keveredve vegyileg alakítják át. Az így kialakult a híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, s teszik sűrűbbé, tartósabbá a mézet. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni, így ez a cukros oldat nem romlik meg. Egy évad alatt többszörösét is képesek begyűjteni, mint amire a tél átvészeléséhez szükségük van.”
A méz tulajdonságait alapvetően az a növényfaj határozza meg, amelyik a nektárt termelte. A mézet is ezen az alapon nevezik el. Tiszta “fajtamézet” csak azokról a növényekről kaphatunk, amelyekből egy helyen egyszerre sok virágzik.
100%
természetes
Különböző régészeti leletek bizonyítják, hogy az emberiség kialakulásának korai szakaszában már ismerték a mézet, mint táplálékot. Régészeti tanulmányokban, publikációkban említenek egy 16 000 éves Spanyolországi sziklarajzot, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Bátran állíthatjuk, hogy a méz, mint táplálék, már az őskorban is szerepelt az akkori emberek „étlapján”.
Talán csak a 18. század elején és az azt követő időszakban hanyatlott a méz fogyasztása. Sokan az akkor újnak számító cukrot helyezték előtérbe a mézzel szemben, ha édesítésről volt szó.Napjaink rohanó életvitelében egyre többen döbbennek rá, hogy milyen sok problémára, betegségre lehet használni a különböző mézfajtákat. Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban. Az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme.
Repceméz
(Brassica napus)
Általában április hónapban virágzik. Szinte egész hónapban biztosít hordást a méheinknek, azonban a szeszélyes áprilisi időjárás sok esetben „megtréfálja” a méhészeket, a hűvös szeles időjárás nem kedvez a sikeres mézeltetésnek. Azonban kedvező körülmények esetén jelentős mennyiségű repceméz állítható elő.
Jellegzetességei:
Kinyeréskor/pergetéskor világos színű. A magas szőlőcukor tartalma miatt azonban hamarosan kikristályosodik, megkeményedik, színét „piszkos fehér”-re változtatja.
Ajánlott felhasználási terület:
Háztartásban sütéshez ajánljuk. A nyugati országokban a krém-méz készítéshez használják. Nagyobb mennyiségben a sütőipar használja. Az alacsony sav tartalma miatt gyomorsav túltengésben szenvedőknek orvosok javasolják a fogyasztását.
Akácméz
A fehér akác (Robinia pseudoacacia) a magyarországi méhészek legfontosabb mézelő növénye. A virágzás ideje nagymértékben időjárásfüggő. Területünkön, Észak-Magyarországon május hónapra esik, azonban két egymást követő esztendőben a virágzás kezdetének ideje között akár három hét eltérés is adódhat.
Jellegzetességei:
Kinyeréskor/pergetéskor világos, fehéres színű. Állaga ömlékeny. Amikor néhány nap után a légzárványok eltűnnek belőle, „feltisztul”. Üvegbe töltve átlátszó, sárgás zöldes színű. Miután magas a gyümölcscukor tartalma, folyékony állagát sokáig megőrzi. Köszönhetően a Kárpát-medence klimatikus viszonyainak, valamint a növényzet kialakulásának, annak, hogy kiterjedt akácerdők találhatóak hazánk területén ilyen minőségben sehol a világon nem tudják ezt a fajta mézet előállítani. IGAZI HUNGARIKUM!
Ajánlott felhasználási terület:
Akácmézet szinte minden formában a nap bármely szakában fogyasztják a mézet kedvelők. A reggeli étkezéskor egy kanál akácmézzel kezdeni a napot, vagy a reggeli teát, vagy a kávét édesíteni egyaránt kellemes élvezetet nyújt. Akik kezdő mézfogyasztók előszeretettel fogyasztják. Kellemes illata a virágzó akácerdő atmoszféráját idézi.
Miután alacsony a virágpor tartalma allergiától szenvedők részére is ajánlott.
Hasonlóan a repcemézhez az akácméznek is alacsony a savtartalma, ezért ajánlott gyomorbetegek számára is.
Természetesen a háztartásban sütéshez, főzéshez is kiváló.
Napraforgóméz
A napraforgó (Helianthus annuus) az egyik fontos kultúrnövénye a magyar mezőgazdaságnak. Méheink nagy jelentőségű nyári legelője a kiterjedt virágzó napraforgó mező. Mint egyéb más mézelő növénynek, a napraforgó virágzásának a kezdete is eltér tájegységenként. A virágzás kezdetét sok minden befolyásolja, azonban elmondhatjuk, hogy területünkön június végén, július elején kezdődik. Augusztus elején már csak a kései vetésű területek adnak némi hordást.
Jellegzetességei:
Kinyeréskor/pergetéskor sötét rozsdaszínű. Azonban köszönhetően magas szőlőcukor tartalmának gyorsan kristályosodik. Néhány hét múlva krémes állagú lesz, és sárga színűvé válik. A mézkedvelők előszeretettel fogyasztják az erős, viaszos édes-kesernyés aromája miatt.
Ajánlott felhasználási terület:
Háztartásokban sütemények készítéséhez előszeretettel használják a háziasszonyok. Talán a legkedveltebb fajta méz ezen a területen, éppen a jellegzetes aromája miatt.
A sütőiparban is keresett termék. Krém méz készítéshez előszeretettel használt termék.
Vegyes méz
Talán a legkedveltebb mézfajta a mézkedvelők körében. Amint azt a nevéből is következtetni lehet, a méhek nem egy virágzó növényből állítják elő, hanem az ezer színében virágzó nyári mezőkről gyűjtik a nektárt. Íze, zamata, összetétele évről évre változik éppen annak következtében, hogy milyen jellegzetes virágzó növények adták hozzá az „alapanyagot”.
Jellegzetességei:
Kinyeréskor/pergetéskor sötét sárgás, világos barnás színű. Viszonylag sokáig folyékony marad, ám az ősz elején spontán kristályosodni kezd. Aromája miatt az egyik legkedveltebb asztali méz.
Ajánlott felhasználási területei:
Reggeli teához, kávéhoz kiváló édesítő. Sütéshez előszeretettel alkalmazzák. Friss sajtok fogyasztásához kiváló kiegészítő.
A hárs vagy hársfa (Tilia) nemzetség a mályvafélék családján belül a hársfaformák (Tilioideae) alcsaládba tartozik.
Hársméz:
A virágzó, csodálatos illatú hársfa bőven ontja a kiváló jótékony
hatással rendelkező nektárt, amit a szorgalmas méhek gyűjtenek
össze. Ebből lesz a hársméz.
A hársméz tulajdonságai:
A hársméz színe: a világos sárgától a közép barnáig terjedő,
íze rendkívül zamatos. Színe a gyűjtés idejétől függ.
Az Illata és íze határozott, fűszerezi az ételeket, italokat. Más
mézekbe kerülve a hársméz gazdagítja azok zamatát.
Hatásai:
A hársméz nyugtató hatású méz, meghűléses betegségekre, vagy annak megelőzésére, és hörghurutra kiváló, de alkalmas lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra is. A hársméz a természet egyik ajándéka a szervezetünk védelmére. Nyugtató hatású, ezért idegesség ellen is hatásos. A hársméz ajánlott a gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok gyógyítására is. Fertőtlenítő hatása miatt főleg köhögés ellen javasolják. A hársméz Kolin tartalma segít az érelmeszesedés elleni küzdelemben. Álmatlanság ellen is hatásos.
Fogyasztása:
4-5 teáskanálnyi hársméz fogyasztása ajánlott naponta, vagy ízesítse a hársfateát vele. Kisgyermekeknek és idősebbeknek különösen ajánlatos rendszeres fogyasztása. A hársméz natúr fogyasztásra, és italok ízesítésére kiválóan alkalmas. Álmatlanság ellen lefekvés előtt (is) ajánlott 1-2 kávéskanál fogyasztása.
Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia)
A mézontófű (facélia, méhvirág, hernyóvirág) Európa viszonylag új kultúrnövénye. Leginkább, mint méhlegelő jelentős, de takarmányként, dísznövényként, zöldtrágyaként való felhasználása is elterjedt. A facélia kiváló mézelő értékét rendkívül gyors fejlődésének és hosszú ideig tartó (4-8 héten át) folyamatos virágzásának köszönheti. Virágai rendkívül vonzóak a mézelő méh számára. A nektár cukortartalma magas (28 %), és virágonként mintegy 1,8 mg képződik. 1 hektár facéliára 4-6 méhcsalád telepíthető és a hektáronkénti mézhozam az akár 800 kg –os mennyiséget is meghaladhatja. Méze halványbarna, kissé opalizált.
Facilia (mézontófű) méz:
A mézontófű -azaz facélia- arról kapta nevét, hogy az akác után a legjobban mézelő növény. A mézontófű (facélia) méz kellemes, enyhén citromos illatú, selymes zamatú. Színe a világos víztisztától a barnásig terjed, kellemes, enyhén citromos illatú. Magas szőlőcukor tartalma miatt lassan kristályosodik. Micimackó kedvenc méze. A mézontófű méz jó fertőtlenítő, bőrápoló hatású, kiválóan gyógyítja az égett bőrt. Jelentősen befolyásolja a vér koleszterin szintjét.
Selyemfű-selyemkóró más néven vaddohány
(Asclepias syriaca)
A meténgfélék nemzetségébe tartozik. A selyemfű észak-amerikai eredetű, az akáccal egy időben költözött Magyarországra.
Selyemfű méz: A selyemkóró elsőrangú mézet ad, íze intenzív, egyedi. A selyemfű méz nem csupán ízletes, hanem jótékony élettani hatásokkal is bír. Pollentartalma alacsony, így allergiások számára is fogyasztható, vérnyomás szabályozó hatása is ismert, általános roboráló szerként is kiváló, és klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a mézek közül a selyemfű méze az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentő. A ritka finom nektárja mellett még egy hasznos tulajdonsága van, megköti a homokos talajt (többek közt ezért is került az akáccal az alföldi vidékekre). Mindennek tetejébe az illata is ámulatba ejtő.
Aranyvesszőfű
(Solidago gigantea) (Solidago canadensis)
Aranyos rutának, aranyos istápfűnek hívja a népnyelv. Magasra, akár másfél-két méterre is megnő, karcsú szárán aranyszínű virág ringatózik,
Az aranyvesszőméz (Szolidágóméz) növénye a vesebetegek gyógynövényeként ismert. Az aranyvessző méz ízletes és lágy, gyakran mentás utóízű, mivel egyidőben nyílik a mentával. Máj és vesetisztító, idegnyugtató és immunerősítő. Magas az illóolaj tartalma, segíti az emésztést és görcsoldó hatása is van.
Az aranyvessző (szolidágó) a Balaton környékén terem legnagyobb mennyiségben. Méze sötétebb színű, erős illatú, aromás méz, kristályosodásra hajlamos.
Aranyszínű, ízletes, későnyári mézkülönlegesség amely egyes élőhelyeinek sokrétű növénytársulásai által enyhe menta ízű is lehet.
Egyetemi vizsgálatok is megerősítik a növény számos urológiai és gyulladáscsökkentő hatását. (flavonoid-glikozid, szaponin, jelentős antioxidáns hatás )
